Az Antropozófia elvetette azokat a középkori naivitást sugárzó magyarázatokat, amelyeket a kereszténység az ószövetségből vett át, Ádámmal, Évával, a kígyóval és az almával kapcsolatos állítólagos ’bűnbeeséssel’. De elvetette a személyes egyistenfogalmat és a csak egyetlenegyszeri testetöltés hiedelmét is (ami, ha igaz volna, a keresztény vallás által tanított Isten a legigazságtalanabb, legönkényesebb, leggonoszabb lény volna, amikor a frissen, tehát előzmények nélkül és egy életre a Földre teremtett ártatlan emberlények sorsában végletekbe menő különbségeket konstituál), és az adott Teremtés szükségességét a szellemi világban felmerült hiányérzet eliminálásával indokolja.
Dátum: 2010. 06. 15. 09:30
Ha az Én-en és asztrálon kívül az étertest is elhagyja a fizikai testet, beáll az, amit halálnak nevezünk a Földön. A három nem látható léttagozat tehát kilép a fizikai testből és megkezdi halál utáni életét.
Dátum: 2010. 05. 29. 10:58
Az antropozófia a mai emberiség számára megalkotott modern világmagyarázat, amelynek megalapítója Rudolf Steiner volt. Elterjedésének egyik legnagyobb akadálya, hogy hiányzik egy olyan összefoglaló mű, amelyből az érdeklődők tudomást szerezhetnének az antropozófia álláspontjáról a legfontosabb kérdésekben.
Dátum: 2010. 05. 29. 10:58
A reinkarnáció és a karma (lásd Alapfogalmak rovat) a keleti és a mai nyugati okkultizmusnak két legfontosabb alappillére, amelyekben való gondolkozással a legtöbb emberi kérdés megérthetővé válik. A körforgás és a következmények törvénye által életcélunkra is rátalálhatunk. A reinkarnáció és karma törvényéből kifolyólag az embernek folyton mérlegelnie kell mindennapi életének tetteit, hogy azokkal oldotta, vagy súlyosbította-e karmáját. Ezt az ember csak éber figyelemmel és gondolkodással, érzelmei és cselekedetei jelentőségének tudatosításával érheti el.
Az antropozófia rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a tudatosításnak, mert az kifejezetten szellemi, azaz Én-funkció, s a leghatásosabb önnevelési eszköz.
Dátum: 2010. 05. 29. 10:58
A materialista tudomány az embert pusztán anyagi lénynek tekinti. A kereszténység a Kr. u. 869. évi konstantinápolyi zsinat eredményeképpen két-léttagozatú lénynek minősíti ("az ember testből és lélekből áll"). Az okkultizmus Kr. u. 869 előtti időkben és az 1500-as évektől kezdve ismét háromtagozatúnak fogja fel: test, lélek, szellem.
Dátum: 2010. 05. 29. 10:58