2017. június 25. Vilmos napja van
   Mai cikkekben keresek
   Heti cikkekben keresek
   Összes cikkben keresek

Wellness magazin - Antropozófia

Antropozófia

 

Az ember szellemi felépítése

Az ember szellemi felépítése nyitókép A materialista tudomány az embert pusztán anyagi lénynek tekinti. A kereszténység a Kr. u. 869. évi konstantinápolyi zsinat eredményeképpen két-léttagozatú lénynek minősíti ("az ember testből és lélekből áll"). Az okkultizmus Kr. u. 869 előtti időkben és az 1500-as évektől kezdve ismét háromtagozatúnak fogja fel: test, lélek, szellem.

A mai tudomány a földi teremtményeket négy csoportra osztja:
• ásvány
• növény
• állat
• ember

Ugyanígy osztályoz az antropozófia is. Az ásványvilág csak fizikai testből áll, tehát egyetlen léttagozatú.

A fizikai test

a fizikai test A fizikai test szaporodás útján jön létre, kifejlett alakját pedig növekedéssel éri el. Mindazt ami él, a szaporodás és a növekedés különbözteti meg az élettelen ásványtól. Élő csak élőből keletkezhet. Az élet folyamata összekapcsolja az utódot az előddel. Azok az erők, amelyek ásványt hoznak létre, magukra az ásványt összetevő anyagokra irányulnak. A növényt felépítő erőket viszont az anya- és apanövényben kell keresnünk. A növény alakja változatlanul származik át az elődről az utódra. Az élőlényeknek belső, veleszületett adottságai vannak. Az élőlények alakját az átöröklés viszi tovább. Hogy egy élőlény milyenné fejlődik, az attól függ, hogy milyen apa- és anyalénytől származik, más szóval, hogy milyen fajhoz tartozik. Míg a testét alkotó anyagok folytonosan cserélődnek, faji jellege megmarad egész életén át, és az utódai öröklik. A faj határozza meg tehát a testet alkotó anyagok elrendezését. A fajnak ezt az elrendező erejét életerőnek nevezzük. Ahogyan a kristályban az ásványi erők jutnak kifejezésre, úgy a növény- és állatvilág fajaiban vagy formáiban a formáló életerők fejeződnek ki. Fizikai alakján kívül minden növénynek és állatnak élettel átitatott szellemi "alakja" is van.

az étertestEzt a szellemi alakot nevezzük élettestnek, vagy étertestnek. Amikor a fizikai testbe behatol ez a hozzá legközelebb álló félanyagi-félszellemi szubsztancia, az étertest és az anyagszemcséket rendezni kezdi, ezzel két-léttagozatú teremtmény, a növény jön létre. (Ahol a Földön élet van, ott étertestnek is jelen kell lennie.)


Az étertest

Mikor pedig az étertesten kívül a másik félanyagi-félszellemi szubsztancia, az asztráltest is beleavatkozik a fizikai anyagba, akkor három-léttagozatú teremtmény, az állat jön létre, amelyben a növényi rostok izmokká alakultak át, helyváltoztatásra képes, vágy és ösztönélete van és fejlett belső szervei.

az asztráltestAz étertest és az asztráltest

Végül, mikor az említett három léttagozathoz a negyedik, az Én (a szellem) járul, akkor jön létre az ember, aki külsőleg, testileg a legfejlettebb emlős állatokra hasonlít, belsőleg azonban már nemcsak primitíven érezni, hanem gondolkozni és akarni is képes és akaratát szisztematikus cselekvésbe is átvinni.

A fizikai test, az étertest, az asztráltest és az Én

az Én A teljes ember tehát négy részre tagozódik:

  • fizikai test
  • étertest
  • asztráltest
  • Én


A hármas tagolás antropozófikus értelmezése


A materialista tudomány az embert pusztán anyagi lénynek tekinti. A kereszténység a Kr. u. 869. évi konstantinápolyi zsinat eredményeképpen két-léttagozatú lénynek minősíti ("az ember testből és lélekből áll"). Az okkultizmus Kr. u. 869 előtti időkben és az 1500-as évektől kezdve ismét háromtagozatúnak fogja fel: test, lélek, szellem. Test alatt a fizikai testet érti, szellem alatt az örök "Isteni szikrát", az Én-t. Lélek alatt az asztrál és az éter egymásra hatásából keletkező emberi megnyilvánulásokat értjük.

Elalváskor az Én és az asztrál eltávoznak az emberi testből a szellemi világba, s csak felébredéskor térnek vissza. Mivel az étertest, amely az emlékezet tárolója is az embernél, alváskor a fizikai testben marad, a földi ember normálisan nem emlékszik arra, hogy Én-je és aztrálja alvás közben mit tett. Ha az Én és az asztrál kilépése vagy visszakapcsolódása nem harmonikus, hanem zökkenőkkel jár, létrejönnek az álomképek.


Az embernek tehát háromféle tudatállapota van:
  • éber nappali tudat
  • álomtudat
  • mélyalvási tudat
Utóbbi gyakorlatilag majdnem a tudattalansággal egyenértékű. Ha az étertest is elhagyja a fizikai testet, beáll a halál, s ezzel a fizikai test holttestté válik és feloszlik.


Dátum: 2010. 05. 29. 10:58


Szerző: Dr. Dubravszky László

Forrás: Az antropozófia körvonalai



Vissza a hírekhez