Wellness magazin - Egészség

Gyógyélmény - Zalakaros, 2010

A hetvenes-nyolcvanas években a zalakarosi gyógyfürdő különleges hírnevet szerzett magának országosan és nemzetközileg is, a délnyugat-dunántúliak számára pedig szinte ez volt „A” gyógyfürdő. Az utóbbi tizenöt évben Magyarországon talán semmi sem fejlődött annyit, mint a fürdőhálózat és a fürdőkultúra, úgyhogy alaposan megnőtt Zalakaros konkurenciája, miközben a vendégkör is igencsak átalakult. A 45 éves Gránit Gyógy- Élmény- és Strandfürdő idén nyáron fogadja 25 milliomodik vendégét, úgyhogy igazán időszerű volt tesztelnünk, hogy „Zalakaros” mennyire tudott az élvonalban maradni a termál- és élményfürdők „fokozódó nemzetközi helyzetében” ill. az oly sokat emlegetett gazdasági válság kellős közepén.

A tesztelést a Zalakarosi Turisztikai Egyesület és a helyi Tourinform Iroda által szervezett és szponzorált „Zalakaros, nyüzsgő nyár, fantasztikus élmények” fantázianevű tanulmányúton ejthettük meg a július 3-4-iki hétvégén. A lehetőségek és a vendégkör sokszínűségére utalva említsük meg, hogy egy héttel korábban „Zalakaros, a nyugalom és pihenés szigete” tematikával hírdettek hasonló tanulmányutat. A „nyüzsgő nyár” és a „nyugalom szigete” természetesen nem ellentmondás, akár egyidejűleg is élvezhető ennek a kisvárosnak mindkét véglete, ki-ki melyiket keresi magának, vagy családja egyes nemzedékeinek.

Mondhatni, Zalakaros nem is kis-, hanem miniváros. Amikor 1963-ban a kőolaj után kutató kútfúrók termálvizet (amely hamarosan gyógyvízzé avanzsált) találtak, még csak hatszázegynéhány lelket számlált a község lakossága. Minekutána az 1965-ben megépült fürdő azóta is folyamatosan fejlődik és növekszik, a település lakossága is villámgyors növekedésnek indult, így ma már „meghaladja a kétezret is”. 1997-ben nyerte el a város rangot, akkor Magyarország legkisebb városaként. (Ma már csak a negyedik legkisebb.) Kis mérete ellenére Zalakaros országosan a 6-7. helyen áll a turistaforgalmat tekintve, vagyis az év jelentős részében az éppen itt vendégeskedők száma meghaladja a helyi lakosokét. A látogatottság, hasonlóan a Balatonhoz, a nyolcvanas évek közepe táján volt a csúcson, ekkor évente több mint 800 ezren látogattak „Karosra”, ma pedig 400 ezer körüli a vendégek száma, amit a közeljövőben stabilan 600 ezer fölé akarnak tornázni.

A Fürdő mellett maga a város is sokat tesz a vendégek idecsábításáért, kellemes ittartózkodásukért. Az egész település szép, rendezett, sok parkkal, és még a lakóházak zöme is villa jellegű. A 2002-ben Magyarország Legvirágosabb Városa, 2003-ban Európa Virágos Városa címet (tanúsíthatjuk, joggal) elnyert Zalakaros kulturális rendezvényei természetesen elsősorban a főidény időszakára fókuszálnak, májustól októberig. A Karosi Nyár programsorozata tulajdonképpen a Húsvéttal kezdődik, élén a családi nyúlkergetéssel. A május elseje itt nem a munka, hanem a „spa ünnepe”. A Pünkösd piknik hangulatú, s már hagyományossá váltak olyan fesztiválok, mint a Város Napja, a Bornapok, a Szent István napi boros esték, a Kannavirág Fesztivál, a Fúvósfesztivál, a Szüreti Szőlőkapkodó. Rendszeresek a szabadtéri koncertek, kirakodóvásárok, kézművesbemutatók, gyerekprogramok. Idén először került sor az Utcazene Fesztiválra, amelynek keretében amatőr zenekarok mutatkozhatnak be a város egyes pontjain. Az Utcazene Fesztivál éppen egybeesett ottartózkodásunk időpontjával (lásd nyüzsgő nyár), így valóban „tesztelhettük”. Nos, az ötlet kiváló, egy kis csiszolással még nagyobb sikere lesz. Az okozott valamelyes gondot, hogy a zenekarok nem voltak eléggé a „város több pontján”, hanem inkább a Gyógyfürdő téren tömörültek, kissé egymás hegyén-hátán.

A város tehát infrastruktúrájával a városi, kis méretével és természetbe ágyazottságával (tiszta erdei levegő, kellemes éghajlat a védett völgyben…) a falusi lét előnyeit ötvözi.  Így aztán a gyógy- és fürdőturisták mellett tulajdonképpen a falusi turizmus hívei is mindent megtalálhatnak maguknak. A környék gyönyörű dombvidékén, természetes és parkerdeiben kellemes túrák tehetők, akár kerékpárral is (kölcsönzésre is több helyen van lehetőség), kiváló horgásztavak találhatók Galambokon, Zalamerenyén és Miháldon. A Garabonc határában elhelyezkedő Hotel Villa Natura kis tava vízisport lehetőségeket is nyújt, a borturizmusnak és a lovassportnak is adózhatunk a vidéken, és persze a legszebb túrákat a Kis-Balaton szépséges természetvédelmi területére tehetjük, különleges „attrakció” itt a madárparadicsom és a bivalyrezervátum.

A szálláslehetőségeket tekintve bőséges kínálatot találunk, mind a mennyiséget, mind a szállástípusokat tekintve. A mintegy 7000 vendéghely arányosan megoszlik az akár luxuslakosztályokat is kínáló négycsillagos superior szállodáktól a háromcsillagos szállodákon, üdülőkön, apartmanokon, panziókon, kempingen át a magán szálláshelyekig. A hely szelleméhez híven a legnagyobb szállodák mint a Hotel Karos Spa vagy a MenDan Thermal Hotel & Aqualand saját „aquaparkokat” hoztak létre (ezenkívül a Hotel Freya saját alagútösszeköttetéssel rendelkezik a fürdőhöz!), de a közepes méretűek (Hotel Belenus, Aquatherm Hotel, Venus Hotel…) is a wellnes szolgáltatások szinte teljes körét biztosítják, sőt a meghittebb hangulatú kisebb hotelek (mint például a Sport Hotel) is számos wellness, sport és egyéb kikapcsolódási-szórakozási lehetőséget nyújtanak kapun belül. S annak ellenére, hogy még az apartmanokban és magán szálláshelyeken is a minőség elsődlegessége jól érzékelhető, a szolgáltatások ár/érték aránya igen előnyös a vendég részére. Köszönhető ez talán annak is, hogy a rendelkezésre álló szállásmennyiség a mostaninál jóval nagyobb vendégforgalmat is ki tudna szolgálni, így az utóbbi években kissé a „sok az eszkimó, kevés a fóka” helyzetet érzékelhették a szállásadók, azaz a verseny eléggé kiéleződött köztük.

És akkor a legfőbb attrakcióról, a Gránit Gyógy-, Élmény- és Strandfürdőről. 1965 óta több mint 5000 m²-nyi vízfelületet hoztak létre számos medencében, s az 1500 m²-es fedett rész télen is látogatható. A köztulajdonban maradt, jelenleg mintegy 6 milliárd forint értéket képviselő komplexum tovább bővül, az aktuális fejlesztések néhány év alatt újabb 2 milliárdot jelentenek, bár a gazdasági válság hatásai egyes tervek megvalósítását lassítják, késleltetik. A Gránit Fürdő építészetileg nem éri el a legújabb építésű élményfürdők látványosságát, de itt is megtalálni mindent, mi szem-szájnak ingere. A gyógy és wellness szolgáltatások mellett főként a csúszdakomplexumok különlegesek az óriáscsúszdától a családi, a kamikazecsúszdán át a „Fekete Lyuk” csúszdáig.

A gyógymedencékben 34-36 fokon tartják a vizet, amelyet egyébként már a forrásánál gáztalanítanak, így még a medencékben is alig érezni a jellegzetes termálvíz illatot. A gáztalanítás pesze semmit sem csökkent a gyógyhatáson, csak a komfortérzetünket javítja. Az itteni gyógyvíz jellemzően nátrium-kloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, egyúttal a jódos-brómos és a kénes gyógyvizek közé is tartozik. Magas a metabórsav tartalma, és ahogy illik, enyhén radioaktív. Ásványi anyagai javítják az idegrendszer működését, a szervezet víz és sóháztartásának reflexmechanizmusát, gyógyítja az ízületi gyulladásokat, reumát, szív-, keringési, idegrendszeri, és anyagcserezavarokat, nőgyógyászati problémákat, fogínybetegségeket. A gyógykomplexumban orvosi felügyelet mellett különféle súly-, ülő-, pezsgőfürdők, vízalatti és szárazmasszázsok, szaunák, elektroterápiás, ultrahangos, akuppunktúrás kezelések, gyógypakolások, és egyéb eljárások garmadája vehető igénybe, akár TB támogatással.

A vendégkört tekintve az utóbbi években kb. ötven-ötven százalék a bel- és a külföldiek aránya. A külföldiek közül „természetesen” a legnagyobb részt a németek adják, másodikként pedig az osztrákok, mint ahogy általában a magyar turisztikai szervezetek is a német nyelvterületre helyezik a legnagyobb hangsúlyt a marketingben. Zalakaros most az előbbieken kívül Csehországban erősítette meg leginkább a népszerűsítő és „toborzó” tevékenységét, s (a kulturális különbségek miatt) egyelőre kisebb nyomatékot adnak a délszláv nyelvterületre. Érdekes, hogy vásárlóerő (illetve a vásárlási hajlandóság) szempontjából manapság nem feltétlenül a német vendégek vannak az élen, vagyis sokszor tapasztalni, hogy a magyarok többet költenek.

Összességében megállapítható, hogy Zalakaros továbbra is az élbolyban halad a turisztikai és a fürdőkultúra élesedő versenyében. Két nap alatt sokféle szolgáltatást és helyszínt kipróbálván, az egész magyar turizmus szempontjából a legbíztatóbb élményünk az volt, hogy mindenütt nagyon magas vendéglátási igényességet, vendégszeretetet, leginkább pedig szakmai biztonságot tapasztaltunk.

Szöveg: Rontó Róbert

Kapcsolódó linkek:

Zalakaros honlapja

Virtuális séta Zalakaroson

Dátum: 2010. 08. 06. 08:14