2017. november 19. Erzsébet napja van
   Mai cikkekben keresek
   Heti cikkekben keresek
   Összes cikkben keresek

Wellness magazin - Tudomány, technika

Tudomány, technika

< Előző   1 ... 1454 1455 1456 1457 [1458] 
 

A nap képe: Aszteroidák ütközését örökítették meg

A képen látható üstökösszerű képződményre (nagyobb kép) Január 6-án figyeltek fel a csillagászok. A P/2010 A2 jelű objektumot először a LINEAR kamerája érzékelte, a kutatók azonban nem tudták megmagyarázni a látottakat. Ezért néhány napja a Hubble űrteleszkópot is a jelenség megfigyelésére állították és a fenti fotót kapták.

"Az igazság az, hogy még mindig küszködünk azzal, hogy megmagyarázzuk mit is látunk," nyilatkozta Davit Jewitt a University of California munkatársa a Reutersnek. Valószínűsítik, hogy a jelenség két aszteroida nemrég bekövetkezett ütközésének eredménye. Ha ez így van "akkor ez az első eset hogy aszteroidák ütközését megfigyelhetjük, tulajdonképpen épp a kritikus pillanatban" - tette hozzá a tudós.

A jelenlegi elképzelés szerint egy, az úgynevezett Flora családba tartozó kődarab találkozott egy másik aszteroidával. Valószínüleg frontálisan egymásba csapódott a két űrszikla, egyenként akár 5km/s sebességgel (azaz nagyjából ötször gyorsabban mint egy kilőtt puskagolyó). Az esemény hatására mindkét résztvevő nagyrészt megsemmisült, csak egy központi kb 120m-es mag maradt meg. A por különleges X alakban áramlik szét a karambol helyszínéről, melyre még nem találtak magyarázatot. A hosszú csóva azonban nagy valószínüséggel a Nap sugárzása miatt alakul ki.

Az események bolygónktól mintegy 140 millió kilométerre, a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben történtek. A kutatók feltételezik, hogy az aszteroidák ehhez hasonló folyamatos ütközések során morzsolják el egymást. Egyes kődarabok azonban bolygókba csapódhatnak, például szintén a Flora csoportba tartozhatott az a meteor amely a dinoszauruszok kihalását okozhatta 65 millió éve.

Forrás:
Hubblesite
Reuters


Dátum: 2010. 02. 03. 21:08        Forrás: Mikron blog

 

A nap képe: Vízvirágzás Patagóniában

Január közepe a nyári bőség ideje a Dél-Amerika körüli vizekben, különösen Patagóniánál gazdag ilyenkor az Atlanti-óceán napfényben és tápanyagokban. Egyrészt a Malvinas áramlás hoz ilyenkor hűvös, de nyersanyagban dús vizet az Antarktisz felől és teríti azt el az újvilág keleti vonala mentén, másrészt a mélyből is felfelé tör itt egy áramlás a kontinentális lemezhez érve, fontos vassal látva el a napsütötte rétegeket. Végül a La Plata folyó szállít szintén ide nitrogént a szárazföld belsejéből, és épp képünktől északra találkozik a tengerrel. Ezek együttesen ideális feltételeket teremtenek az algák elszaporodásához, mely néhol akkora méreteket ölt, hogy az óceán még az űrből is zöldnek tetszik.

Az errefelé gyakori Coccolithophorák például kihasználva az alkalmat hatalmas mennyiségben jelennek meg rövid idő alatt. Az egyes mikroszkopikus élőlények növekedés közben vastag lapokból álló mészvázat képeznek, melyen fehéresen törik meg a fény és adja a világosabb kékes területek színét a képen. A zöldért az ezernyi más fitoplankton által felhalmozott klorofill a felelős, amely a napfény energiájának felfogását végzi. A további színekért pedig a tenger mélyéről felkavart iszap, és a folyók és szelek által idehordott por a felelős, hatalmas festménnyé alakítva a tájat.

A fenti kép ugyan több száz kilométert lefed, mégis csak egy részletét mutatja a teljes algavirágzásnak. A NASA Aqua műholdjának mérsékelt felbontású kamrája ugyanis több mint ezer kilométer hosszan örökítette meg a színesen kavargó óceánt. A teljes fotó itt érhető el (8Mb, JPEG), és lenyűgözőnek mutatja a nyarat Amerika déli csücskénél az óceánban.

Forrás:
NASA Earth Observatory

 


Dátum: 2010. 02. 02. 23:58        Forrás: Mikron blog

 

A tudomány mint hálózat

Hogyan kezeljük hatalmas, összetett hálózatok változását? Tette fel a kérdést Martin Rosvall és Carl T. Bergstom a PLoS ONE nevű tudományos szaklap legújabb számában. A folyamatos változás ugyanis a legtöbb bonyolult rendszerre jellemző, a biológiától kezdve a technikán és a közgazdaságon át magáig az egész tudományig. Például változnak kapcsolatok élőlényekben és közöttük is, de a szállítmányozási útvonalak mintázatai is folyamatos mozgásban vannak, legyen az földön, vizen vagy levegőben. Ehhez hasonlóan a pénzügyi világ ezernyi jellemzője is egyik napról a másikra akár drasztikusan megváltozhat és állandó változásban lehet, ahogy valójában az egész tudomány és az új felfedezések mintázata is megállás nélkül alakul.

A szakemberek eddig hálózatok és csoportosítások segítségével igyekeztek rendet vágni az ilyen óriási adathalmazokban, azonban nem teljes sikerrel. Különösen nehéz elkülöníteni ugyanis a valódi trendeket a véletlenszerű fluktuációktól. Az agyforraló problémán Rosvall és Bergstom most a statisztikában már eddig is széleskörben alkalmazott bootstrap módszerrel és szignifikáns csoportok keresésével talált sikeresen fogást. Technikájuk bemutatására készítettek 7000 tudományos cikkből egy hálózatot, amelyben a képen látható kategóriákat figyelték meg (az ábra ide vagy a képre kattintva nagyobb lesz).

Elemzésükből például kitűnik, hogy a modern idegtudomány mindössze néhány év alatt egy interdiszciplinális különlegességből egy önálló ággá nőtte ki magát (köszönhetően többek között magyar kutatók sikereinek is). Nem mellékesen a két amerikai munkájának eredményeként egy látványos megjelenítését kapjuk az elmúlt néhány év tudományos trendjeinek, az innen letölthető kép az orvostudományt (PDF), a másik pedig a fizikát és kémiát (PDF) összesíti.

Forrás:

Dátum: 2010. 01. 27. 22:25        Forrás: Mikron blog

 

A Messenger feltárta a Merkúr szinte teljes felszínét

A Messenger amerikai űrszonda harmadik és egyben utolsó átrepülése a Merkúr felett csaknem teljes képet szolgáltatott a Naprendszer e kis bolygójának eddig még fel nem tárt, titokzatos felszínéről - közölte az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA.


Dátum: 2009. 11. 08. 22:13        Forrás: Harmonet - Tudomány

 

Az ismert fajok harmadát fenyegeti kihalás

Az ismert állat- és növényfajok több mint harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kiadott "vörös listája" szerint a kétéltűeket a leginkább.


Dátum: 2009. 11. 03. 01:01        Forrás: Harmonet - Tudomány

 

CSI: az interaktív kiállítás

2009. november 7-től a Millánárison megelvenedik a CSI: A helyszínelők sorozat. A világ jelenleg legsikeresebb sorozatára a CSI-ra épülő interaktív kiállítás Budapestre érkezik. Világjáró turnéra Bécsből indult az utazó kiállítás, ahol a nagy sikerre való tekintettel kétszer hosszabbították meg a nyitvatartást.

tovább


Dátum: 2009. 10. 12. 10:58        Forrás: Cseppek.hu - Tudomány

 

Megszületett a világ első klónozott tevéje

Annak idején hatalmas szenzációt keltett Dolly a birka, aki az első klónozott emlős volt a világon. Nem kisebb visszhangot kelt, hogy Dubajban megszületett az első klónozott teve.


Dátum: 2009. 04. 20. 08:00        Forrás: Harmonet - Tudomány

 

Zöld robogó a piaggitól

Új robogót dobott piacra a Piaggi, amelyet a Földünk jövőéjéért aggódók is lelkiismeret furdalás nélkül használhatnak. Az MP3 500-as hibrid motoros robogó nem csak a zöldeknek, de a kezdő vezetőknek is ideális lehet, mivel nem csak a gyakorlott robogósok vagy motorosok boldogulnak el vele, sőt még azok is, akik a biciklizés nehéz tudományát sem sajátították el.


Dátum: 2009. 04. 10. 08:00        Forrás: Harmonet - Tudomány

 

Súlyos, kemény fej, több ész?

Ha valakire azt mondjuk, hogy nehézfejű, az általában azt jelenti, hogy nem annyira okos, de a legújabb felfedezések szerint a vastag agyállomány a jó képességekre utal.


Dátum: 2009. 04. 07. 08:00        Forrás: Harmonet - Tudomány

 

A chatprogram atyja

85 éves a világ első chatprogramjának atyja: Joseph Weizenbaum a számítástechnika és az informatika egyik úttörője.

tovább


Dátum: 2008. 01. 09. 09:54        Forrás: Cseppek.hu - Tudomány

< Előző   1 ... 1454 1455 1456 1457 [1458]